2015. január 22., csütörtök



Hermafrodita Bálvány - 'prae-gender' rézkarc 1984-ből....


Dimenziók elvesztése, vagy új dimenziók eljövetele ?

Az emberiségre rákényszerített átláthatatlan kereteket az egyén nem látja, de valószínű, hogy ezeket az új kereteket létrehozó, megálmodó birodalmi háttér sem tudja átlátni, s következményeibe azért nem gondol bele, mert nem is érdekli. Az új világ létrehozása után problémát okoz az új világkonstrukció működésének szabályozhatatlansága. Eddig sohasem volt világot akarnak most konstruálni, s ha következetesen végig gondoljuk, az avantgárd eszme sohasem az elégedetlenkedő sokaság között ütötte fel a fejét, a globális hatalomra törekvők kezdtek kísérletezni az embertömegekkel. Most az új ember teremtése nem a formaújító,  handabandázó avantgárd művészeken múlik.  Eddig sem technikailag, sem anyagilag nem lehetett ilyen hatékonyan átrendezni a Földet. A huszadik századi háborúk, forradalmak módosították a világot, de mindezt óriási veszteséggel, elhúzódó háborúk által. Most a civilizációs tenyészetek kikísérletezése által  új dimenziókba helyezik az emberiség fejlődését. Nyilvánvaló, hogy az öreg Európa kultúrája csak zárvány, visszatartó nehezék. Vége a bukolikus európai életnek, a futuroglobalista hatalom döntött, a nyugati ember valóságát fel kell számolni. Nyugat nem asszimilálhatja a világot, hanem a világban kell feloldódnia. Az európai kultúrának nincs jelentősége, csak a gazdagsága fontos. A Nagy Fehér Ember ideje lejárt, győzni fog végre az avantgárd globális, univerzális utópia, az alter újbaloldal az emancipációs aktivista kaméleon művésszel felszámolja a nyugati gyarmatosító kapitalizmust. A futurista emancipációs expanzió első fázisa a fehér árja hibridizálása, végső felszámolása. Az önnemző, termékeny hermafroditizmus kikísérletezése által megvalósulhat az önkielégítő, szexuális hyperliberalizmus. Rézkarcomon még a konfliktusokkal teli vajúdó korszakot ábrázoltam, mint csökevényes fantáziával rendelkező 'szocialista realista'. 1984-ben már gondolhattam volna, hogy a kommunista internacionalizmus valójában globális  poszthumán avantgardizmusként fog tovább virágozni.